Idevetítem saját kis belső meséimet, amikkel túlélem háromgyerekes anyaként a napjaimat, felcsatolom a szárnyaimat és elrepülök, be a saját fejembe. Aztán persze véleményt is alkotok néha világunkról, bár ezt fenntartással teszem, lévén visszaolvasom pár évvel ezelőtti kinyilvánításaimat, szénné röhögöm magam néha. Hiába, változunk. Folyamatosan.
2013. február 13., szerda
Kölykök beszélgetnek
Hallom ám a középsőmet (12 éves) a kisszobából, szigorúan minden humortól mentesen: "Látod Benike (2 éves) ez itt a cica háta. Ez meg a szeme és bajsza. Lába is van neki! Látod?? Ez meg itt a farka. Neked is van farkad, csak máshol." Mindezt a "Who let the dogs out?" című, jellem- és ízlésformáló rapzene kíséri, a kicsim becsületes vokálozása mellett a refrénnél: "U-UU-U-UU"
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése