A nyelvem

Nem én vagyok a hibás érted?? A nyelvem. Csakis Ő tehet a plusz 5 kilóról. Nna. Bent lakik a számban ez a kacér kis bestia, ádázul megringatja magát, ha valami íncsiklandó illat száll felé. Megrezegteti magát, vár egy hatásvadász pillanatig, és lecsap. És már magáévá is teszi a frissen sült melegszendvics ropogós héját, az olvadó sajtfolyammal együtt, becsókolja az isteni sült lilahagymát.. ÁÁÁ... Vagy a sarki hentesnél kapható füstölt, langymeleg kis sonkadarabot, rajta azzal a meg nem nevezhető kis páraréteggel, amitől olyan friss, puha rózsaszín lesz. És már kacsint is a cirkuszos néni a pult mögött (sárga haj, piros rúzs, általános tegeződés, lepattogzott körömlakk és valami meg nem nevezhető általános életigenlés: egyébként bírom), hogy biztosan tudjam, más is tudomást szerzett hétköznapi kis élvhajhászásaimról. És akkor már jöhet is a  kis belga szelet a kibuggyanó, sűrű meleg csokikával...